Magyarországon az 1989-ben végbement rendszerváltozásig szovjet csapatok állomásoztak. A kommunista uralomról sokaknak egy fura deformálódott emlékkép alakult ki, amit továbbadtak a gyerekeiknek, hogy milyen jó volt a Kádár János idejében, akkor még minden jó volt most meg semmi sem az. 

Ez a posztkommunista emlékkép rányomta bélyegét az akkor éppen felnőttkorát élő társadalmi rétegegre, akik ma már nyugdíjasok. A nyugdíjasok egy része abba a jólétbe vágyik vissza, amelyben Kádár János idejében élhettek, csak azt nem tudják hogy majdnem összeroskadt az államháztartás a rengeteg hiteltől, és a mai napig is fizetjük vissza az onnan megmaradt adósságokat.

A posztkommunizmus sajnálatos módon fellelhető a fiatalok körében is. Mint mindannyian tudjuk az MSZMP hivatalos utódpártja az MSZP, akinek a szavazótáborát leginkább a nyugdíjkorhatár felett lévő állampolgárok alkotják, viszont az úgynevezett "Fiatal Demokraták Szövetsége" (FIDESZ) bejelentkezett erre a pozícióra. Természetesen azonnal nekem lehetne támadni a kommentszekcióba, hogy:"Orbán Viktor harcolt a kommunisták ellen, A Fidesz jobboldali párt mi közük van a komcsikhoz stb stb".

Nos, a válasz a személyi kultuszban, és a jóléti társadalomban rejtőzik. Orbán Viktor bejelentkezett Kádár János trónjára, mind a személyi kultusz kiépítése, úgy a gazdaságpolitika terén. A Fidesz és Orbán Viktor jelenleg ugyan azt csinálják amit annó a Kádárék, kiszolgálják a legnagyobb társadalmi réteget, ameddig a többit hagyják nyomorogni. Gyakran halljuk azt hogy megint nyugdíjat emeltek, megint 10 ezer forint Erzsébet utalványt kapnak a nyugdíjasok mert miért ne, és ez önmagában nem lenne baj, ha az összes többi társadalmi réteg rendben lenne!

De nincs rendben! Valószínűleg nem azért menekülnek el napi szinten az országból mert annyira jó állapotok uralkodnának, A Fidesz ráadásul még rá is gyúr, hogy nehogy valamilyen fiatal/középkorú szívesen dolgozzon, éljen itthon. Egyes helyeken az iskolákban kréta nincs, egyes kórházakban még fertőtlenítőre sincs pénz, de a nyugdíjasoknak mindig jut emelés, meg a választások idején jó sok prémium! 

Visszatérve a személyi kultuszra, ez is teljes mértékben irrelevánsnak hangozhat ha az ember nem hallotta volna legalább egyszer ezt a két rigmust:

1 forint a sajtos lángos

Gyere vissza Kádár János

„A pénztárcám, a pénztárcám a pénztárcámba' de nincsen pénzem, csuhajja! Ha nincs benne, majd lesz benne, a miniszter majd tesz bele, de csuhajja! Ha nincs benne, majd lesz benne az Orbán Viktor majd tesz bele, de csuhajja!”

Mind a két rigmus arra utal, hogy ezeknek az embereknek kultusza van itthon. Ráadásul még nem is írtam a nőről aki Orbán Viktor portrékat gyárt! 

A posztkommunizmus még egy nagyon fontos dologban nyilvánul meg, abban hogy a társadalom egy jelentős hányada elnéz mindent az éppen regnáló politikai hatalomnak. 89-ig ez oké volt, mert senki nem akart újra befeküdni a szovjet tankok alá, de most, amikor olyan ügyek vannak kibontakozóban mint például a Gruevszki ügy, ezt az ügyet az ország nagy része csak így elnézte. "Jó oké, ha az Orbán mondja az biztos úgy van", pedig jelenleg nincs úgy!

Összefoglalva, hiába telt el lassan 30 év a rendszerváltás óta, a posztkommunizmust még nem sikerült kiölni magából a társadalom egy jó részének, és ameddig ez a "gyomlálás" nem történik meg, addig sosem lesz előrelépés ebben az országban.