A magyar oktatási rendszer szisztematikus problémáiról már többször is írtam “rövid” szösszeneteket. Leginkább az olyan dolgokra tértem ki, mint az alacsony költségvetésből adódó problémák, a tanárok megbecsülésének teljes hiánya, a diákok túlterhelése és az új NAT, ami legalább annyi ideje kering az éterben, hogy lassan előbb írnak az óvodások egy elfogadható verziót, mint Takaró Mihály és csapata. Azonban egy témáról még nem nagyon írtam, hiszen az oktatás nem csak fizikailag hanem pszichológiailag is megterhelő témakör.

Erről egy darab írásom született még tavalyelőtt, azonban akkor még nem nagyon láttam bele ebbe a kérdéskörbe annyira, mint szerettem volna.Szeretnék rögtön egy olyan témával kezdeni, ami számomra mindig is fontos volt, sőt a már említett cikk is erről szólt. Az osztályrendszer, (Nem, még mindig nem a különböző társadalmi osztályokról van szó) egy olyan tézis ami az évek alatt a szememben egyértelműen megbukott. A képlet egyszerű, dobjunk be egymás mellé x darab, különböző stílusú, világnézetű, viselkedésű embert, vegyünk a kezünkbe egy pohár hideg italt és várjuk meg szépen ameddig kialakítanak egy közösséget. Nos, az a helyzet hogy nem fognak. Mint minden csoport, ez is szépen lassan elkezd klikkesedni, ezen csoportok elkezdenek egymás ellen hangolódni amiből később az osztályfőnök számára eléggé nagy fejfájás lehet.

Fontos téma még az iskolai bántalmazás, legyen ez fizikai vagy akár lelki. Ugye az USA-ban ez sokkal gyakrabban előfordul, ezért ott ki is alakult az ún. “bullying” szó erre. Sokakat aláznak meg kinézetük, világnézetük, vagy igazából akármi miatt amiben eltérnek az átlagtól. Akit így zaklatnak, az vert helyzetbe kerül, egy olyan 21-es csapdájában. Hiszen a tanárok keze meg van kötve, s ha egyszer valaki bekerül ebbe a körbe, akkor nagyon nehezen lehet onnan kitörni. Szerencsére ez nálunk nem annyira komoly, de a "romlott nyugaton" sokan vetnek véget emiatt az életüknek, sőt az iskolai lövöldözések is legtöbbször emiatt következnek be.

Ennek szintén ismert válfaja az amikor a tanár zaklatja a diákot. Nagyon sok olyan történetről lehet hallani ahol egy tanár fenyeget diákokat, folyamatos pszichológiai nyomás alatt tartja őket, igazából megtöri őket lelkileg. Bűnösök közt cinkos aki néma, tartja a mondás de sokan teljesen érthető módon mégsem probálnak meg tenni a helyzet ellen, hiszen az adott tanár elhiteti velük hogy ő a feljebbvaló, és hogy tőle nem nagyon lehet megszabadulni. Nos a helyzet az hogy pedig de. A jog ilyen esetekben mindig is a diákok mellett fog állni, csak ugye mint a Hintalovon által közzétett felmérésből is kiderült, 5-ből 4 diák ismeri a kötelességeket és csak kettő a jogokat.

Végül, de nem utolsó sorban az adott iskola vezetése is követhet el ilyen turpisságokat nem csak a diákok, hanem a tanárok ellen is. Tökéletes példa erre az például, amikor egy Fideszes földesúr beszédére rendelt ki az iskola gyerekeket, ám egyes szülőknek ezzel volt problémája. A válasz az volt hogy rendben van, de csak szülői igazolás felhasználásával lehet megúszni a Sorostengert. Végül meghátráltak, de csak azért mert a 444.hu-nak hála felkapta az ügyet az ország. Sok igazgató él vissza a mai napig a hatalmával, sok olyan velem egykorú járt már pórul aki politikai ügyekben mertek nyilvánosan véleményt mondani például. Szomorúan látom hogy azok, akiknek vezetniük kelleni az iskolát, nem a jövőbe hanem visszavezetik a diákokat a szocializmus világába, ahol csöndben kell lenni vagy már nem beszélsz többet. 

Összefoglalva, sokak szerint az iskola a szellemi megújulás helye ahol az ember magába szívhatja a kultúrát, de a diákok számára inkább csak a pszichológiai nyomás, fáradtság, ellelketlenedés helyszíne. Sokan nem veszik komolyan ezen témakört, pedig sok tettlegességig fajuló történetet meg lehetne állítani még időben, legyen az illető akárki.

Lassan elkezdem taposni 10.évemet a magyar közoktatásban. Ezalatt a 10 év alatt rengeteg víz folyt le a Dunán, viszont az oktatás egyáltalán nem változott. Sőt, szerintem kijelenthető hogy a 80-as évek eleje óta nem változott. Belépni egy tanterembe olyan érzés mintha az elhagyatott Pripyat városában tenne az ember egy sétát, csak a doziméter helyett itt tollat és papírt vesz a kezébe. Egy régebbi írásomban már kifejtettem a véleményemet az oktatás sorsának alakulásáról a rendszerváltástól számítva, a gyakori miniszterváltás ellenére az oktatás helyzete semmit sem javult.

Én még a liberális oktatási rendszerben kezdtem a pályafutásomat 2010-ben. Sajnálatos módon sok emlékem van erről a 10 évről, például amikor 2012-ben először belenyúltak az oktatásba, és természetesen nem pozitívan. Teltek az évek, szépen lassan a Mozaikot felváltotta az „NTK”, megjelent a nemezisem erkölcstan formájában, (Hittant már akkor sem nagyon választottam volna), az igazgatókat pedig sajnos nagyon sok helyen felváltották a pártkáderek, például akik a város polgármesterének Március 15.ei rendezvényére hurcolnák ki a gyerekeket biodíszlet gyanánt.

Rengeteg változást megéltem 2010 óta, azt viszont sosem gondoltam volna hogy egy törvénymódosítással így kilehet végezni pozitív, és bevezetni negatív dolgokat. Viszont pontosan ez történt Július 12.én, amikoris az Országgyűlés elfogadta a köznevelési törvényt módosító javaslatokat. Ezzel a módosítással az alternatív iskolák picit kevésbé lesznek alternatívak, hisz tanterveik csak 30 százalékban térhetnek majd el a központi kerettantervektől. Az óvoda 4 éves kortól, az iskola pedig 6 éves kortól válik majd kötelezővé, az egyházak lehetőséget kaptak saját tankönyv kiadásra (Hit gyülekezete tankönyv, valakinek? Most csak 10000 forint+ÁFA!), és ami a legpofátlanabb, elveszi a tanárok, a szülők, és a diákok véleményezési jogát egy esetleges új igazgató kiválasztásban, így mostantól sokkal könnyebb lesz pajtikat az igazgatói székbe ültetni!

Kormányok, rendszerek jöttek és mentek 1990 óta, viszont ezt eddig még senki nem merte megtenni! A hangulatkeltés nem az én asztalom, azonban egyre inkább érzem úgy magam, mint Orwell 1984 című művében, ahol ha kell kettő meg kettő egyenlő öt. Természetesen volt tiltakozás a javaslat ellen, rengeteg civil szervezet, példának okáért a Civil Oktatási Platform, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, vagy a Főnix Mozgalom. Sajnos a tiltakozás feleslegesnek bizonyult, Orbán egy személyből álló alsós biodíszlete Áder János aláírta a módosítási javaslatot.

A Fidesz rájött hogyan lehet a közoktatást tönkrevágni. A pártszékházban valószínűleg Paul Mccartney – Live And Let Die című zenéje szólt, hisz pontosan ez a Fidesz hozzáállása az oktatáshoz a rendszerváltás óta. Ellenzékből még az:”Élni és élni hagyni” elvet harsogtatták minden eresztéken az oktatással kapcsolatban, viszont 2010 óta a teljes ellenkezőjét mutatják be, napról napra. Ha esetlegesen 2022-ben, vagy akármikor egy új kormány lép a színre, ennek kell lennie az első lépésnek:”Oktatni és oktatni hagyni!”

Aki velem együtt rendszeresen követi a magyar közéletet, Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely független polgármestere egy nemrégi interjúban gyermeknevelési praktikáiról mesélt. Márki-Zay szerint a „gyermek nevelési célzású testi fenyítése” teljes mértékben rendben van, szerinte senki nem tartja be a magyar szabályozást és a kanadai sokkal jobb lenne, ami ennek nagyobb teret enged. Természetesen eloszlatta azon kételyeket, miszerint ő bántalmazná gyerekeit, elmondása szerint ő csak a „kézrecsapás” mellett foglalt állást.

MZP kijelentésével én nem teljesen értek egyet, bár szülő ugyan még nem vagyok viszont pontosan tudom hogy milyen az ha valakit nem testi erősszakkal nevelnek. A gond itt nem a kijelentéssel van, hanem az átlagember reakciójával! Az egyik ezzel foglalkozó cikk alatti kommentekben valaki azt írta, hogy: „Mindent meg kell tenni hogy a gyerek tökéletes legyen”, ami szerintem felveti a jelenlegi magyar társadalom egyik legnagyobb problémáját, a felnővő generációk folyamatos megtörését!

Sajnálatos módon nem kap ez a probléma akkora rivaldafényt mint amekkorát érdemelne, pedig minden ebből fakad. Ez egy olyan probléma, amiről nemcsak a mindenkori kormány, miniszterelnök, number one oligarcha tehet, itt a ludas maga a társadalom. Amikor valaki megfenyegeti otthon a gyerekét mert csak négyest hozott haza és nem ötöst, amikor a tanulás érdekében feladatja a gyerekkel a szociális életét, amikor csak akkor büszke a gyerekére mikor tökéletes, és az első hiba után mint egy reflexből veszi elő a nadrágszíjat, sajnálatos módon rengeteg ilyen ember lófrál köztünk nap mint nap, és közülük nagyok kevés ember nyeri el méltó büntetését.

Viszont a gond ennél összetettebb. A másik fő ludas az oktatási rendszer, ami azon kívül hogy megtanítja az alapokat, és rengeteg full random felesleges lexikai infót, kidob mint „érett” ember, miközben olyan fontos dolgokra, mint az ember alapvető jogai, vitakultúra, pénzügy (Ami azért eléggé elengedhetetlen a túléléshez) vagy akár csak egy csekk feladására nem tanítja meg! Tökéletes példa egyébként az oktatás módszeres pusztítására, amikor 1-2 héttel ezelőtt Semjén Zsolt beterjesztett egy köznevelési törvénymódosító javaslatot, amiben elvette volna az igazgatójelöltek véleményezését a diákönkormányzatoktól, a szülői munkaközösségektől és a tanároktól. A javaslat sorsáról jelenleg még nem döntöttek, viszont ez tökéletesen példázza azt, hogy az oktatásban lassan elfogy a szava a diákoknak és a tanároknak, és csakis a pártkáderek maradnak az egyedüli döntéshozók.

Egy következetes, demokratikus generáció felnövéséhez jelenleg ebben az országban jelenleg nincs esély. A gyűlölethadjárat, a fent említett szülők mentalitása, és az oktatási rendszer háromszögéből az következik, hogy az újdonsülten felcseperedőket nem fogja érdekelni sem a politika, sem az ország helyzete, hiszen beléjük van nevelve hogy meg kell hunyászkodni a felsőbb hatalom felett. Ahhoz hogy ezen lehessen változtatni, társadalmat kellene váltani nem kormányt, viszont addigis végre fontos problémának kéne ezt kezelni, egy olyan problémának amin nemcsak hogy lehet, kell is változtatni!

Egy működőképes demokrácia alapja az egészséges vitakultúra.

Erre az állításra alapzom az elkövetkezendő három hét cikkeit. Véleményem szerint jelenleg a vitakultúra halott kis hazánkban. Arra vállalkoztam, hogy felkutatom hogy hol romlott el minden, és megpróbálom időrendi sorrendben bemutatni a magyar közéleti vitakultúra helyzetét!

Kezdetek

Kezdjük az egészet  1990 előtt egy évvel! 1989-et írunk, az államszocializmus mérhetetlen sebességgel süvít az összeomlás felé, az emberek csak egy dologra vágynak, szabadságra. A horizonton rengeteg fiatal tűnik fel akik készek rendszert váltani, köztük az egyikük a jelenlegi miniszterelnök, Orbán Viktor. Az emberek küzdenek hogy végre kimondhassák amit akarnak, a társadalom küzd a vitakultúra megteremtődéséért. Majd a határ megnyílik, és ezzel együtt a vitakultúra is helyet kap.

Nyugatmámor

Coca-Cola, McDonalds, Levis farmer. Az államszocializmus lebomlása után az emberek a nyugathoz akartak tartozni, a céljuk egy nyugatias demokrácia kiépítése volt, és ennek elengedhetetlen része a vitakultúra. Így egyre több és több vita volt 89-ben, az emberek végre úgy érezték hogy van értelme vitatkozni. A nyugat mámora viszont nem sokáig tartott ki, de ezzel majd csak a következő cikkben fogok foglalkozni!

                         Határnyitás 1989-ben. Forrás:MTI                                                                                                                                     

1.vita:Antall József-Kis János

(1990.04.04)

Antall József az MDF elnöke és Kis János az SZDSZ megbízott alelnöke a választás II. fordulója előtt csapott össze. A vita menete nyugodt volt, Antall József egy elképesztően illedelmes viselkedést mutatott be. Ami ebben a vitában meglepett, hogy nem tapasztaltam azt a szintű gyűlöletet mint most, természetesen rengeteg pontban nem értett egyet a két fél, de ezt próbálták megvitatni, ami 1 évvel a rendszerváltás után több volt mint meglepő!

 A választást az MDF nyerte, Antall József pedig sajnálatos módon 1993-ban elhunyt így őt többet nem láthattuk vitázni, viszont Kis János a mai napig él és virul! A moderátor egyébként Baló György volt, akinek legnagyobb erőssége a kérdezés volt! Ebből a vitából azt a következtetést tudom levonni, hogy itt a megszületett vitakultúra még tökéletesen működött,

Életkép a vitából. (Balra:Kis János Jobbra:Antall József)                                                            Forrás:Magyar Narancs

2.vita:Kónya Imre (MDF)-Orbán Viktor (Fidesz)

(1992.04.28)

1992-őt írunk. Egy eléggé erős Kónya-Pető vita Kónya Imre újra asztalhoz ült, ebben az esetben a Fidesz egyik vezéralakjával, Orbán Viktorral. Így bizony, Orbán Viktor 1992-ben még nem volt a Fidesz egyedüli arca, olyan emberek keringtek a pártban akkoriban még, mint például Fodor Gábor!  A vita meghirdetett témája a demokrácia volt, és a nézők kérdezhették a két résztvevőt.

 Orbán Viktor elképesztően szimpatikusan vitatkozott Kónyával, igyekeztek nem elkövetni ugyanazt a hibát mint ami a Kónya-Pető vitán történt (Miszerint a közönség teljesen Pető ellen fordult és érzelmi kitörésekkel zavarták a vitát), és sikerült is. Természetesen nem lehetett ezt teljesen megakadályozni, a vita nem volt annyira nyugodt mint az első Antall-Kis vita, de így is azt a konklúziót tudom levonni, hogy egy picit erősebb ugyan, de ugyanolyan fair vitát láthattak az emberek 1992-ben Székesfehérváron.

Életkép a vitából. (Balra:Kónya Imre Jobbra:Orbán Viktor)                                                          Forrás:Youtube

Forgassuk meg egy picit az idő kerekét, az 1994-es választásokat az MSZP nyerte, 4 évvel a rendszerváltás után az utódpárt ismét az ország élére állt, a Fidesz összezuhant, alig jutott be a parlamentbe! Ebből az évből nem nagyon találtam rendes vitaanyagot, így egy óriási ugrással ugyan, de eljutunk 1998-hoz, ahol valami elkezdett elromlani.

3.vita:Horn Gyula (MSZP-SZDSZ)-Orbán Viktor (Fidesz) 

(1998.05.19)

Az év mint említettem 1998. Horn Gyula volt akkoriban a miniszterelnök, aki egy elképesztően cinikus ember volt, és ez a vitában is kijött. Az 1998-as választás II.fordulója előtt járunk, a két talpon maradt párt az MSZP és a Fidesz.

A vita menete elképesztően más volt mint az eddigi kettő, sokkal inkább voltak cinikus megjegyzések, odaszurkálások, inkább kezdték el egymást ellenségként kezelni a felek mint ellenfélként! A vitát toronymagasan Orbán nyerte, akit 98-ban meg is választottak miniszterelnökké, viszont a hangsúly nem ezen van. A hangsúly azon van hogy az alig 8 éves vitakultúra szépen lassan elkezdett cinizmusba fordulni, hála Horn Gyulának. Innentől pedig már csak lejjebb fog vezetni utunk sajnos! Életkép a vitából (Balra:Horn Gyula Jobbra:Orbán Viktor)                                                          Forrás:Magyar Narancs

Konklúzió

Ezen a ponton még nem lehet végleles konklúziót levonni. A 90-es években a vitakultúra ragyogott, viszont a 98-as Horn-Orbán vita szerintem egy figyelmeztetés volt arra, hogy előbb-utóbb el fogunk jutni arra a pontra, amikor a vita nem lesz más mint a két fél "utálatversenye". Véleményem szerint itt még menthető lett volna a helyzet, de ami ezután fog következni, az csak rosszabb lesz!

A Partizán nevezetű Youtube csatorna az utóbbi napokban adta ki "Rablópártok" című másfél órás dokumentumfilmjét ami leginkább a Seres Mária érdekeltségébe tartozó pártokról szólt. A filmben kiderül, hogy a Seres-Stekler duó hogyan csalt el két milliárd(!!!) forintot, következmény nélkül!

Természetesen Seres Mária azonnal "válaszolt" a vádakra, (A válaszolt az túlzás azért, leginkább csak magát sajnáltatta) a videó amit közzétett közösségi oldalán nagyon érdekes!

A videóban Seres rögtön egy Denzel Washington idézettel indít, ami a fake newsokról, az álhírekről szól. Hát igen, akkoriban még nem volt Vadhajtások meg Origo, de fake news azért igen! Az idézet után egy Seres Mária kép alatt csendül fel a jól ismert hang. Seres rögtön azzal indít, hogy Gulyás Márton őt nem kereste, és hogy rengeteg hazugságot hordott róla össze. Ironikusan feldobja a család "szentségét", de kérdezem én hogyan lehet egy olyan családnak "szentsége", akik több mint két milliárd forintot csaltak el? Egyébként kereste őket Gulyás Márton, Stekler Ottó úr rá is vágta a telefont, ez azért elárul valamit.

A videó folytatódik, már több mint 1 perce megy és azon gondolkodom hogy mégis hogyan gondolhatta azt kedves Seres kisasszony hogy ezt bárki elhiszi? Először kijelenti, hogy Gulyás már előre hozott ítéletet azzal hogy emléktáblát készítetett (Ami egyébként egy remek húzás volt!), aztán pedig arról beszél hogy a film "megrendelője" nem volt szűkmarkú! Na most kérdezem én, ez az ember mégis mit hisz magáról? Annó volt egy kezdeményezése, összegyűjtött 600 ezer aláírást, azóta pedig abból a 600 ezer aláírásból csalja a pénzt, feltűnik mikor választás van és mikor kihirdetik az eredményt rögtön el is tűnik! Kinek állna szándékában egy "lejárató filmet" rendelni? Soros Györgynek? A migráncsoknak?

Viszont a legjobb még csak most jön, Seres beveti a Tanút! Így van, azt a jelenetet szedi elő a filmből, amikor Pelikán elvtárs az ítéletet kapja meg a kihallgatási papír helyett. Ismét feltenném a kérdést, mit hisz magáról ez az ember? Nagyon ritkán akadok ki ennyire, de egyszerűen nem bírom feldolgozni azt, hogy úgy beszél magáról, minthogyha minimum ő teremtette volna a többpártrendszert itthon!

A Tanú után Seres beszél még arról hogy nem mindenki mondott igazat, aki megszólalt a filmben, azt sérelmezte hogy ő nem reagálhatott (Ezt már említettem fentebb) és a végén benyögte, hogy "Az igazság nem pénz kérdése, reflektálva arra hogy a Partizán dokumentumfilmje milliós nagyságrendű költségvetéssel bírt! Az igazság ugyan nem pénz kérdése, szerencse hogy neki igaza meg pénze is van, nem?

A videó megkoronázásaként még kijelenti, hogy itt az elfogult politikai érdek a mozgatórugó és a végén bevág egy kommentet a film alól, ami a következő:"Ha ebből az egészből bármi is igaz lenne, akkor Sereséknek nem egy 20 éves szakadt verdájuk lenne." Nos hogy kedves Sándor, a kommentelő így gondolja ez teljesen rendben van. Viszont az hogy Seres Mária bevágja ezt az üzenete végére mint indok, az már kevésbé! Hogyan lehet valakinek az anyagi helyzetét az autója életkoráról megállapítani?

Összeségében mit is írhatnék, Seres Mária a mentegetőzést egy új szintre emelte! Mindenkinek ajánlom hogy tekintse meg a Partizán filmjét, megéri!

Az utóbbi időben azt vettem észre, hogy a kommentharcosok elővettek egy bejáratott rigmust most az EP-választások közeledtével, ami nem más mint a:”Fiataloké a jövő, majd biztos az XY pártra szavaznak”, miközben a politikai elit számára a fiatalság eddig nem volt másra jó, mint statisztikajavításra, vagy biodíszletnek!

Régebben volt egy cikkem erről, de azóta megtapasztaltam egy másik aspektusát a dolognak, a fiatalok iránt mutatott teljes érdektelenséget a felnőtt társadalom irányából. Tökéletes példa erre az a történet, amikor először a Népszavában publikáltam. Elküldtem egy körlevelet az összes létező újságnak, köztük a Magyar Hangnak is, ahonnan válaszra sem méltattak. A Népszava végül lehozta a cikkemet amiben egy lelkiismereti szabadságot nem nagyon ismerő katolikus pap és az erkölcstanóra történetét mutattam be, a Magyar Hang pedig azóta sem méltatott válaszra. A vicces az, hogy még a kormánypárti Magyar Nemzet is képes volt életjelet mutatni, pedig ők aztán tényleg nem úgy gondolkodnak mint én!

Ez csak egy példa, de rengeteg hasonló történik az országban, amikor van egy lelkes fiatal, aki mindent megtesz hogy abban az ágban amiben ő jeleskedik (Nekem ez mindig is az újságírás volt) megmutassa a tudását, sajnálatos módon azonban a felette álló generáció maximum csak mosolyra húzza a száját, és folytatja a gyerek szisztematikus semmibevételét.

Órákon keresztül lehetne arról diskurálni, hogy:”Jaj, ezek a mai fiatalok már nem is érdeklődnek a politika iránt, egyik sem szavaz a GYURCSÁN úrra, és ez jaj de rossz”, de kérdezem én, egy olyan országban ahol ha nem vagy 18 számba se vesznek, addig szinte nem is létezel, mégis miért nyisson bárki a politika felé?

Borzasztóan álszentnek tartom mind a két említett kis dogmát, hisz pontosan láthatjuk hogy a “nagyobb múlttal” rendelkező generációk nagy része hogyan bánik a fiatalokkal! Nem állítom azt, hogy az én Magyar Hang-os történetem a tökéletes bizonyíték erre, hisz valószínűleg rengeteg levelet kapnak nap mint nap, viszont azt mindenképpen fenntartanám, hogy a fiatalok figyelmen kívül hagyása jelenleg társadalmi probléma! 

Az emberek tőlünk, fiataloktól várják az elcsalt rendszerváltás beteljesítését, de addig erre nem leszünk képesek, ameddig törekvéseinket ellehetetlenítik pont azok, akik ezt mondogatják. Mert előbb a társadalomban kellene rendszert váltani, és azután lehet csak a politikai rendszerváltásnak nekikezdeni.

Riadót fújt a kormány, és ezzel összehangolva a kormány teljes médiaholdudvara is. Migránskaraván indul, a görögországi Szalonikiből (A 12-es autóbuszállomásról), de szerencsére a szent hazánk kormánya felkészült arra, hogy ismét honvédő háborút kell vívni! Az igazság azonban az, hogy a migránskaraván nagyjából pár száz ember, akik Szalonikitől 10 km-re sátraznak jelenleg. Viszont érkezett a mentőöv a kö(s)zmédiának, 200 ember a rendőrökre támadt. És ami ezután következett, az szinte hihetetlen.

Az M1 haditudosításba kezdett. Azzal kezdték még reggel, hogy nyugodt volt az éjszaka és nem történt semmilyen atrocitás, viszont hamarosan indul a karaván szóval tessék készülni! A következő bejelentés délben érkezett, miszerint a migránsok a saját nyelvükön (Biztos valami nagyon titkos kódnyelv) azt beszélték meg, hogy kettőkor megindulnak, aztán egykor kiderült hogy mégsem kettőkor indulnak meg hanem már megindulnának, csak a réten velük szemben felálló rendőrsorfal nem engedi őket mozdulni. Egy óra után kiderült, hogy Allah akbar kiáltásokkal rontottak a rendőrsorfalra, amire előtte kőzáport zúdítottak, de Merkelt is szidták. A migráncsok ellen a rendőrség könnygázt vetett be, a tudósító pedig bejelentette hogy:”Állóháború van. Egyfajta” A migránsok aztán visszavonultak, biztos lemerültek az Iphoneok meg a névtelen bankkártyák, de az M1 szerint csak erőt mentek vissza gyűjteni. A mezőháború kimenetelét a közszolgálati televízió kisképernyőben végig adta, például a hagyományőrző isaszegi csata közben, ahol magyar gyerekek és mezei migránsok voltak láthatóak.

A gyűlöletkeltés egy olyan szintre jutott el itthon, ami szinte már hihetetlen! Gondoltuk volna 2010-ben, hogy 9 évvel később a köztévén láthatjuk a mezei migránsok 2 órás háborúját? Meghagyom ezt költői kérdésnek, de szerintem mindenki tudja a választ! Tökéletesen reprezentálja az MTVA-t a WNTS – Köszmédia című száma, meghallgatni ér! Most hogy elkezdődött az EP kampányidőszak, véleményem szerint ilyenekre még számíthatunk! Természetesen szánalmasnak tartom azt, hogy ameddig itthon ráomlik a kórház plafonja az emberre, addig a köztévé 80 milliárdos költségvetéséből utaztatja ki a riportereit mezei migránsháborút rögzíteni!

Összeségében csak annyit lehet elmondani, hogy a félelemkampány már olyan magas szintekbe jutott, hogy háborút közvetítenek az M1-en, az M4-en pedig Felcsút-Kisvárda focimérkőzést! Sajnálatos módon én pont elkaptam az egyik ilyen “haditudósítást”, ha tehetném visszakövetelném azokat a perceket az életemből az MTVA-nál…

A Fidesz és az EPP harca ma csúcsosodott ki. 190-3 arányban szavazták meg azt a javaslatot, amely szerint a Fidesz saját magát függeszti fel az EPP tevékenysége elől, határozatlan időre. Ez egyértelműen egy eléggé defenzív húzás volt a Fidesztől, nem álltak bele az Európai Néppárt elleni harcba, ehelyett inkább a lehető a leggyávább lehetőséget választották.

Az EPP tagpártjai közül 13 kezdeményezte a Fidesz kizárását(!), ezek után pedig Manfred Weber az EPP frakcióvezetője és csúcsjelöltje lefektette azt a 3 pontot, amivel a Fidesz a néppártban maradhat. Az első pont kb megvalósult, hiszen a csúcsjelölt útvonalán a repülőtérről gyorsan lekapták a plakátokat amikor Budapestre érkezett, máshol ez nem sikerült. A második is pont is nagyjából valósult meg, hisz Orbán csak a támadó nyelvezetéért kért bocsánatot, és nem a plakátkampány miatt, a harmadik pedig egyáltalán nem valósult meg, azaz a CEU helyzete még mindig nem biztosított.

Mint egy előző cikkemben is leírtam, véleményem szerint itthon egy eléggé eltorzult, diktatórikus elemekkel rendelkező autokrácia regnál, ezt Fideszokráciának neveztem. Aki esetleg nem olvasta volna, a Fideszokrácia egy maximumra pörgetett személyi kultusszal, és örökös szabadságharccal tarkított önkényuralom.

Az EPP-nek elege lett abból, hogy a Fidesz szépen lassan kiüresíti a demokratikus intézményeket, elege lett abból hogy egy olyan párttal kell mutatkozniuk akik saját társukra támadnak rá egy plakátkampánnyal, és teljes mértékben jogosan lett elegük! Hiszen ki akarna egy olyan párttal együtt mutatkozni, amelyiket lassan már csak a szélsőjobb tapsolja meg őszintén az Európai Parlamentben.

Egy nagyon érdekes párhuzamos valóság alakult ki a döntés után. Ameddig az “Ellenzéki” médiumok úgy hozták le, hogy a Fideszt felfüggesztette magát határozatlan időre, addig például az Origo szerint itt nem történt semmilyen felfüggesztés, de kizárás sem. Biztos lángosreceptet cserélgettek 3 órán keresztül az EPP-sek, és a végén 190-3 arányban Manfred Weber receptjét szavazták meg győztesnek.

Amit jelenleg a Fidesz csinál kommunikáció tekintetében, az nem más mint a hintapolitika. Mindenkinek azt mondják amit hallani szeretnének. Így van az, hogy ameddig itthon gyalázzák az EPP-t, ott saját magukat függesztik fel, és még sorolhatnám!
Nos, és hogyan reagált erre az ellenzék? A DK reakciója lepett meg a legkevésbé, akik rögtön az EU-ból való kilépésről beszélnek, legkorrektebben talán a független Szél Bernadett foglalta össze ennek a szavazásnak következményeit:

“Ma eldőlt: a kormányfő nyílt sebbel fog közlekedni a politikában a következő időszakban”

Hogy ez miben fogja érinteni a Fideszt? Ez még nyílt kérdés, de valószínűleg a Fidesz távozni fog a néppártból, hisz ezután a döntés után már nincs amit ott tartsa őket. Aztán talán átülnek a szélsőjobbosokhoz, de ez már a jövő kérdése…

A tegnapi napon megemlékezések egész sora volt a fővárosban. Orbán Viktor a Múzeumnál mondott egy eléggé visszafogott beszédet, Gyurcsány Ferenc lázított, a közös ellenzéki tüntetésen én is beszéltem még ha csak 2 mondat erejéig is, de a legfontosabb a közös ellenzéki nyilatkozat volt amit minden ellenzéki párt elfogadott. Természetesen muszáj megemlítenem a Mi Hazánkosok tüntetését, a színpadon álltam a többi diákkal, elmondva a 12 pontot. Éppen a Magyar Anyák videója következett volna, amikor egy ágyúszó törte meg a csendet, na azok voltak ők, ennyit érdemes tudni!

Az utóbbi időben, rendszeresen figyeltem Orbán Viktor gesztusait, lépéseit és meg kell hogy állapítsam, hogy Magyarországon nem autokrácia van, hanem Fideszokrácia. Véleményem szerint a Fidesz és Orbán Viktor-féle Fideszokrácia, más mint a sima autokrácia.
A Fideszokrácia egyik össze nem téveszthető jellemzője a személyi kultusz maximumra pörgetése. Erős példával fogok élni, Radics Péter Youtube videós bemutatta, ahogy egy random felhasználó Orbán Viktor néven regisztrált egy profilt, és olyan dolgokat írt ki, amik nemhogy egy miniszterelnöktől, hanem akármilyen más embertől is elfogadhatatlanok lennének. Ezzel még semmi baj nincs, valaki sokat ivott aznap biztos, de az ijesztő az, hogy az emberek akik rátaláltak erre az oldalra elkezdték éltetni ezt a kamuprofilt, egyetértve például a 800 forintos kenyérrel, a 60 ezer forintos minimálbérrel, és azzal hogy “Még több pénz lesz adva Mészáros Lőrincnek”.

Az Orbán-rendszerben fellelhetők autokratikus elemek, a sajtó ellenőrzése, a civil szervezetek ellehetlenítése, a személyi kultusz, de egy valami nem illik a képbe, a szabadságharc-fétis! Álláspontom szerint ez az, ami jelenleg a legnagyobb hatalmi pillére a Fidesznek és Orbán Viktornak, az örökös szabadságharc Sorossal, a migránsokkal, vagy Junckerrel.

Orwell 1984 című könyvében így beszél erről “A Párt” egyik tagja, O’Brien:

“Nem az a lényeg, hogy valóban van-e háború, s mivel döntő győzelem úgysem lehetséges, nem is az, hogy a háború jól megy-e vagy rosszul. Csak arra van szükség, hogy háborús állapot legyen.”

Ez a két mondat a tökéletes jellemzése az Orbán-féle autokráciának. Az örökös háború, lassan már saját magunk ellen. Az itthoni rendszer továbbá abban is hasonlít az 1984-ben leírtakhoz, hogy mindig más az ellenség és a szövetséges. Egyszer az EU ellen harcolunk, máskor pedig Lázár János azt nyilatkozza hogy szívesen fizet Magyarország többet az EU-s kasszába, egyszer a migránsok azok akiktől félni kell, máskor pedig maga a kormány szólja el magát, hogy 1294 migránst fogadtak be, egyszer az EPP az ellenség, máskor pedig csak azért szedik le a plakátokat, hogy azokat Manfred Weber ne láthassa.

De egy rendszer sem örök, ahogy Orbáné sem lesz az. Az összellenzéki tüntetések remekül mutatták, hogy nekik is leesett hogy itt a szokásos parlamentben üldögélős próbálkozásokkal nem nagyon fognak változást elérni, maximum még jobban asszisztálhatnak ahhoz a kiüresített jogállamhoz, aminek a parlament a tökéletes példája.

Az ellenzéki tüntetések továbbá megmutatták a magyar társadalom legeslegnagyobb gondját, a társadalmi széthúzást. Látva a Fidesz szimpatizánsok Facebook posztjait, vagy akár a tüntetésen tett gesztusait, azt lehet leszűrni hogy Orbán Viktor félelmen és gyűlöleten alapuló rendszer működik, utálják az ellenzéket, legalább annyira mint az 1984-ben Emmanuel Goldsteint, a Testvériség vezetőjét. Ezt az állapotot a Bajnoq nevezetű punk zenekar a Valahogy című számában így jellemezte:

Ki szeretne velünk lenni,
ha mi vagyunk ellenünk?

Hogy lesz-e változás? Ki tudja, de annyi bizonyos, hogy valami készül az országban végre.

Meddig van a határ? Meddig van a határ a véleménynyilvánításban? Meddig számít normálisnak, és mettől számít már túl soknak egy ember véleménye? Ezt a kérdést tette fel magának rengeteg ember, miután látta Nagy Blanka, a 19 éves Kiskunfélegyházai lány beszédét.  

Bár a káromkodást a közbeszédben én magam sem pártolom, egyértelműnek látom viszont hogy amit Nagy Blankával műveltek, az egyszerűen embertelen. Azért, mert valaki túlfeszíti a húrt, kirúgással fenyegetni, és hazudni róla, az több a soknál! Én sokkal inkább azon gondolkodnék el, hogy mi inspirálta Blankát azokra a szavakra, amiket mondott. 

Példának okáért, ott van az oktatási rendszer. Ahogy Blanka is, úgy én is napi szinten tapasztalom azt, hogy milyen jelenleg itthon diáknak lenni. Rengeteg felesleges számadat, 6 óra egy elsős diáknak, egyéb foglalkozások nélkül, államosított tankönyvpiac, és még sorolhatnám. Ennek a problémának a megoldására jött egyébként létre a Független Diákparlament, akik évente egy x pontos javaslatcsomag benyújtásával akarnak javítani az oktatási rendszeren. Nos, nem hálát kapnak cserébe. Rengetegszer állapította már meg a kormánysajtó, egyébként helytelenül hogy a Független Diákparlament csak Soros bábszínháza, képviselő voltam a szervezetben, és sosem találkoztam Sorossal, mily meglepő!  

De ami engem jobban frusztrál, az az, hogy mennyire nem érdekli az embereket a fiatalok hangja. Akármilyen politikáról szóló tartalomhoz hozzászól egy 18 év alatti, azonnal letámadják, legyen kormánypárti, vagy ellenzéki. Mi fiatalok megérdemeljük, hogy hallathassuk a hangunkat, hisz mi vagyunk a jövő! Véleményem szerint nem szabad hagyni, hogy egy olyan generáció nőjön fel, amelyik teljesen érdektelen a közélet iránt, hisz kiölték belőle ezt a vágyat. Tökéletes példa erre egyébként az az eset, amikor a Mindenszó megírta azt a nyílt levelet, amiben azt követelték, hogy rúgják ki Nagy Blankát, mert elfogadhatatlan az ha egy ember káromkodik. Írtam erre egy választ, amelyet lehoztak, majd a kommentelőiket ellenem uszítva próbáltak felülkerekedni, akik persze azonnal támadtak. Leírták, hogy én csak egy drogos patkány vagyok, csak a számba adták a szavakat a párttársaim, meg amúgy sem én írtam. Ez szerintem több mint szomorú!  

A gyűlölet, amit egyértelműen éreztem azokon az írásokon, amiket kaptam, rádöbbentett valamire. Rájöttem arra, hogy hányadán állunk itthon a politikai véleménykultúrával. Nem azért támadtak rám elsősorban, mert nem értettek velem egyet, hanem azért, mert fiatal vagyok. Álláspontom szerint ez a probléma! Lehet az emberrel nem egyetérteni, lehet vele vitatkozni, de az amikor csak annyit ír valaki egy fiatal véleménye alá, hogy:”Egy Szolga Bálint nevű takonypócnak”, ott már gondok vannak!  

Hogy mi a tanulság a Blanka ügyből? Az, hogyha fiatal vagy, nem lehet véleményed. Hisz megírják rólad hogy megbuksz, leírják hogy csak egy ballibsi drogos tróger vagy, akinek a szájába adják a szavakat! Csak ismételni tudom magam, amit Blankával leműveltek, az egyszerűen nevetséges! Sem gyermek, sem kamasz, sem felnőtt nem érdemli azt a bánásmódot, amivel Blankát jutalmazták a kormánypártiak. Az uszítókampány a maximumon pörög, és ez borzasztó!