A magyar oktatási rendszer szisztematikus problémáiról már többször is írtam “rövid” szösszeneteket. Leginkább az olyan dolgokra tértem ki, mint az alacsony költségvetésből adódó problémák, a tanárok megbecsülésének teljes hiánya, a diákok túlterhelése és az új NAT, ami legalább annyi ideje kering az éterben, hogy lassan előbb írnak az óvodások egy elfogadható verziót, mint Takaró Mihály és csapata. Azonban egy témáról még nem nagyon írtam, hiszen az oktatás nem csak fizikailag hanem pszichológiailag is megterhelő témakör.
Erről egy darab írásom született még tavalyelőtt, azonban akkor még nem nagyon láttam bele ebbe a kérdéskörbe annyira, mint szerettem volna.Szeretnék rögtön egy olyan témával kezdeni, ami számomra mindig is fontos volt, sőt a már említett cikk is erről szólt. Az osztályrendszer, (Nem, még mindig nem a különböző társadalmi osztályokról van szó) egy olyan tézis ami az évek alatt a szememben egyértelműen megbukott. A képlet egyszerű, dobjunk be egymás mellé x darab, különböző stílusú, világnézetű, viselkedésű embert, vegyünk a kezünkbe egy pohár hideg italt és várjuk meg szépen ameddig kialakítanak egy közösséget. Nos, az a helyzet hogy nem fognak. Mint minden csoport, ez is szépen lassan elkezd klikkesedni, ezen csoportok elkezdenek egymás ellen hangolódni amiből később az osztályfőnök számára eléggé nagy fejfájás lehet.
Fontos téma még az iskolai bántalmazás, legyen ez fizikai vagy akár lelki. Ugye az USA-ban ez sokkal gyakrabban előfordul, ezért ott ki is alakult az ún. “bullying” szó erre. Sokakat aláznak meg kinézetük, világnézetük, vagy igazából akármi miatt amiben eltérnek az átlagtól. Akit így zaklatnak, az vert helyzetbe kerül, egy olyan 21-es csapdájában. Hiszen a tanárok keze meg van kötve, s ha egyszer valaki bekerül ebbe a körbe, akkor nagyon nehezen lehet onnan kitörni. Szerencsére ez nálunk nem annyira komoly, de a "romlott nyugaton" sokan vetnek véget emiatt az életüknek, sőt az iskolai lövöldözések is legtöbbször emiatt következnek be.
Ennek szintén ismert válfaja az amikor a tanár zaklatja a diákot. Nagyon sok olyan történetről lehet hallani ahol egy tanár fenyeget diákokat, folyamatos pszichológiai nyomás alatt tartja őket, igazából megtöri őket lelkileg. Bűnösök közt cinkos aki néma, tartja a mondás de sokan teljesen érthető módon mégsem probálnak meg tenni a helyzet ellen, hiszen az adott tanár elhiteti velük hogy ő a feljebbvaló, és hogy tőle nem nagyon lehet megszabadulni. Nos a helyzet az hogy pedig de. A jog ilyen esetekben mindig is a diákok mellett fog állni, csak ugye mint a Hintalovon által közzétett felmérésből is kiderült, 5-ből 4 diák ismeri a kötelességeket és csak kettő a jogokat.
Végül, de nem utolsó sorban az adott iskola vezetése is követhet el ilyen turpisságokat nem csak a diákok, hanem a tanárok ellen is. Tökéletes példa erre az például, amikor egy Fideszes földesúr beszédére rendelt ki az iskola gyerekeket, ám egyes szülőknek ezzel volt problémája. A válasz az volt hogy rendben van, de csak szülői igazolás felhasználásával lehet megúszni a Sorostengert. Végül meghátráltak, de csak azért mert a 444.hu-nak hála felkapta az ügyet az ország. Sok igazgató él vissza a mai napig a hatalmával, sok olyan velem egykorú járt már pórul aki politikai ügyekben mertek nyilvánosan véleményt mondani például. Szomorúan látom hogy azok, akiknek vezetniük kelleni az iskolát, nem a jövőbe hanem visszavezetik a diákokat a szocializmus világába, ahol csöndben kell lenni vagy már nem beszélsz többet.
Összefoglalva, sokak szerint az iskola a szellemi megújulás helye ahol az ember magába szívhatja a kultúrát, de a diákok számára inkább csak a pszichológiai nyomás, fáradtság, ellelketlenedés helyszíne. Sokan nem veszik komolyan ezen témakört, pedig sok tettlegességig fajuló történetet meg lehetne állítani még időben, legyen az illető akárki.
